Egri Érseki Líceumi Nyomda, 1766-1949: katolikus nyomda. - A tervezett egri egy. (→egri líceum) alapjául szolgáló →Püspöki Iskola kiegészítő részeként alapította 1755: Barkóczy Ferenc. A ppi isk-tól fölvett kölcsönnel Royer Ferenc Antal nyitotta meg. Tulajdonosa és faktora 1758. X: sógora, Bauer Károly József lett. Mindketten élvezték a pp. támogatását, kiadványaikon a püspöki nyomdász c-et használhatták. Royer csak a kölcsön egy részét törlesztette le, Bauer az adóssághoz újabb kölcsönöket vett föl az isk-tól és magánszemélyektől. Úgy eladósodott, hogy Eszterházy Károly 1766. V. 3: átvette a ny-t, s az államosításig az egyhm. tulajdona maradt. - A Kohn Vilmos által 1878: fölállított ny-ig ~ Eger 1. és egyetlen ny-ja. 1800-ig több mint 750 féle (lat., m., ném., tót stb. nyelvű)  kiadványa volt. Kv-keresk. lerakatai voltak Miskolcon, Felsőbányán, Győrött, Esztergomban, Pápán, Pesten, Rozsnyón, Kassán, Kolozsvárt, Kalocsán stb. - 1853: üzembe helyezték az 1. gyorssajtót. 1860-63. VIII: a SZIT bérelte, s 1862: litográfiát állított föl. 1874: kv-kötészetet nyitott, de gyér jövedelme miatt 1879: bezárta. A litográfiát 1902: Gräf Rudolf fényképész megvásárolta és megszűnt. A gépeket 1898: gőzgép, 1904: benzin-, 1910: villanymotor hajtotta. Itt állították üzembe 1912: Heves vm. 1. betűszedő gépét. Az ~t 1949. XII: államosították. - Elnevezései, tulajdonosai: 1755: Royer Ferenc nyomdája, 1758: Bauer Károly József nyomdája, 1766: a ppi isk-i, 1804: a líceumi nyomda. 1862: Egri Érseki Líceumi Kő- és Könyvnyomda. 1933: Egri Érseki Líceumi Könyvnyomda (ekkor történt cégbírósági bejelentése). 1936: Egyházmegyei Szent János Nyomda Eger. 1945: Líceum Nyomda Eger. 1949: Államosított Líceum Nyomda Eger. - Kiadott művek száma 1766: 4, 1767: 15, 1768: 9, 1769: 13, 1770: 9, 1771: 20, 1772: 20, 1773: 14, 1774: 16, 1775: 18, 1776: 19, 1777: 12, 1778: 10, 1779: 18, 1780: 20, 1781: 15, 1782: 10, 1783: 15, 1784: 7, 1785: 6, 1786: 5, 1787: 3, 1788: 3, 1789: 5, 1790: 10, 1791: 7, 1792: 3, 1793: 6, 1794: 4, 1795: 7, 1796: 8, 1797: 5, 1798: 4, 1799: 15, 1800: 10. - Telephelyei: 1755: a jogi isk. épülete (Foglarianum, 1994: Angolkisasszonyok Egri Intézete), 1762: Vármegye Háza (1994: Megyei Önkörmányzat székhelye), 1774: Líceum. - Az ~ vez-je kezdetben pref., majd direktor, később mind a két  állás megvolt. - Prefektusok: 1766: Stanzell József, 1767: Purkhardt György, 1773: Szuhányi György, 1776: Purkhardt György, Koczka József, 1777: →Torner Ignác, 1786: Kotuts Mátyás, 1789: Grieger Frenc, 1863: Lengyel Miklós, 1879: →Tárkányi Béla, 1886: →Zsasskovszky József, 1897: Stephanovszky Sándor, 1899: →Katinszky Gyula, 1902: Csekó Gábor, 1916: Dutkay Pál, 1921: Ambrus István, 1928: Vencell Ede, 1939: Frindt Jenő. - Direktorok: 1814: Nováky József, 1824: Frimm János, 1839: Ferenczy József, 1844: Bezzegh András, 1853: Lengyel Miklós, 1863: Stephanovszky Sándor, 1872: →Luga László, 1898: Domitrovich Károly, 1904: Erdős Jenő, 1909: →Radil Károly, 1944: Rakolczai Gábor, Kiss István, 1945: Murin István, 1949: Luzsi Antal. Ki.P.

Az Egri Dobó István Vármúz. Évkv-e. 1995. (s. a.) (Kiss Péter: Az Egri Érseki Líceumi Nyomda tört-e 1755-1950.)